Titkos

Titkos 2017-10-02T07:17:21+00:00

Szuhanyik Csilla

Balázs Árpád

Bartha Andrea

Petrovits Petra

Gergely Attila

Szabó Judit

Győri László

Lépj színre!

Gyermekszínjáték – komolyan

A XIII. kerületi illetőségű Szófia Művészeti Egyesület idén nyáron tartotta első színházi táborát 11-14 éves gyerekeknek „Lépj színre!”-címmel. A Magyar Művészeti Akadémia pályázati támogatásával megvalósult projekt különlegessége, hogy a résztvevők valódi színházban, professzionális körülmények között mutatták be a két hetes kurzus során létrejött színdarabot. Az előadás sikerén felbuzdulva és a nagy érdeklődésre való tekintettel az újdonsült „társulat” október 26-án újra színre lép a József Attila Művelődési Házban.

„A pályázati koncepció kidolgozása közben az a cél lebegett a szemem előtt, hogy a gyerekek valódi színházi alkotómunkában vehessenek részt, és megtapasztalják, milyen profi körülmények között fellépni.” – mondja Szuhanyik Csilla, a tábor megálmodója, és az előadás producere. „Nyilvánvaló volt hogy ez nagy kihívást jelent majd nekünk is, nekik is. De ma már iparágak épülnek arra, hogy a most felnövekvő generációknak tét és felelősség nélküli játék és szórakozási lehetőségeket biztosítanak. Mi ennél többet akartunk: hogy a résztvevők valami komoly dologban vegyenek részt, megéljék, hogy számítanak és hatni tudnak a világra.”

Antalné Bartha Andrea mint tréner és pedagógiai munkatárs támogatta a folyamatokat: „Az első néhány napban csak improvizációs gyakorlatokat végeztünk és játszottunk a gyerekekkel, hogy feloldódjanak és kialakuljon közöttük bizalom és egyfajta közösségi dinamika. Nagyon sokat nevettünk, de az is látszott, hogy minél jobban feloldódtak és szabadjára engedték a fantáziájukat, annál nehezebb volt egyben tartani a folyamatokat és fókuszt adni a munkának. Hatalmas energiák szabadultak fel, amiket mederbe kellett terelni. A gyerekek többségének ez új élmény volt… hogy azt, amit a hétköznapokban vissza kellett fogniuk (mint gyerekességet, dacot, provokatív magatartást, és határtalan szabadságvágyat) azt itt valami komoly cél szolgálatába állíthatják.”

„Az első néhány nap játék és improvizáció során megfigyelhettük, hogy melyik gyerek milyen karaktereket hoz, hogyan beszél és szerepel bizonyos drámai szituációkban. Ebből merítkezett  a színdarab, amit így kifejezetten rájuk írtam a tábor ideje alatt, éjszakánként.” – meséli Balázs Árpád, dramaturg. „Márpedig ők határozottan kérték – mondhatnám: követelték –, hogy komoly dolgokról szóljon az előadás. Számunkra pedig fontos volt, hogy valódi művészetbe helyezzük bele őket, ne valami profán, felszínes vagy számukra gyerekes pózolásba. Szerettük volna, hogy a költői szövegek, a drámaiság és a szépség által erősen elüssön a hétköznapoktól az, ami a színpadon történik, és közvetlenül a szívet szólítsa meg.”

„…És a nézői visszajelzések azt mutatják, hogy ez nagyon jól sikerült” – szúrja közbe Szuhanyik Csilla – „sőt, úgy tűnik, épp ez a költőiség és szívbéliség képezi a hidat a színdarabban megjelenő komoly témák és a gyerekszínészek között: A költőiségen, a művészeten keresztül a gyerekek képesek a koruknak megfelelő módon kapcsolódni a színdarab drámaiságához, és hitelesen megélni, megjeleníteni azt. Így tulajdonképpen egy kamasz és felnőtt előadás jött létre, amit gyerekek játszanak. Mi, felnőttek is gyerekként tudjuk nézni azt,  miközben felismerhetjük benne saját múltunk szerelmi drámáit.”

„Ugyanakkor” – teszi hozzá Bartha Andrea – „ez a darab segít a gyerekeknek (mindegy, hogy nézők, vagy színészek), hogy egészségesebb képet alkossanak a szerelemről. Férfi és nő viszonya a mai kultúrában egyoldalúan a szexuális ösztönök cirkuszaként jelenik meg. Ezért a fiatal generációk otthonosan mozognak a felszínes érzékiségben, de nincsenek mintáik és kifejezőeszközeik arra, hogyan kezeljék önmagukban a szerelem érzését és hogyan éljék meg közösen. Nem csoda, hogy érzelmi szempontból éretlenül vetik bele magukat a testiségbe. Ez a színdarab azonban kulcsokat ad a gyerekek kezébe, hogy érzelmileg megérjenek a szerelemre. És ha ez megtörténik, akkor az intimitást is a helyén fogják kezelni.”

Á. B.